2010. január 12., kedd

Visszatérés egy régi szerelemhez....



.....neeeeem, természetesen nem a családomat hagytam el!
Három éve már, hogy nem volt forrasztópáka a kezemben. Hát, most gondoltam egy merészet és újra elővettem a gyönyörű üvegeimet, a szerszámos ládámat, és nekiálltam. Már el is felejtettem milyen élvezetes munka ez. Természetesen, ahogy kell az első vágásnál a vérem folyt, de aztán ment minden mint a karikacsapás. Nem akartam rögtön valami bonyolult lámpával kezdeni, ezért csak egy kis egyszerű mécsestartót készítettem. Van még mit javítani rajta, de a jó pap is holtig tanul. :) Jelentem lesz folytatás! Remélem ez is sokaknak tetszeni fog!

6 megjegyzés:

Gabriella írta...

Én nem tudom, mi javítanivaló van ezen, szerintem nagyon szép. A lámpa is meseszép! :)

Tiszi írta...

Nekem nagyon tetszik. :)

ekszerlada írta...

Draga Panita!
A vilag leg tehetsegesebb emberenek tartalak most.Olyan kincs van a kezedbe,amiert en evek ota acsingozom.Imadom a Tiffanit.A Vilag legszebb ertekenek tartom,es hogy milyen regota szerettem volna egy Tiffani lampat,el sem tudom mondani es most kiderul,Te tudsz is ilyet kesziteni!!Na!!!Abba ne hagyd!!!!!!!!!!!!!!!!!!Ez a leges legszebb dolog a vilagon az alkotoi munkak kozott nekem!!!Gratulalokm es kerlek,csak bombazz a sok szepseggel amiket remelem,meg fogsz kesziteni jo sokat!!!!!!Kivanom,igy legyen!!!!

Berjo írta...

Bizony nagy kincs ez a tudás, és gyönyörű tárgyakat készítesz! Várom a folytatást!

Edo írta...

Nagyon JÓÓÓ, hogy újra elővetted!!! Én is pont így voltam, amíg a gyerekek kicsik, ne topogjanak az üvegben;;)) Nagyon sok szép dolgot készíts!!!!!!

Unknown írta...

Lányok! Köszönöm!

Ildi! Neked különösen ezeket a kedves szavakat!